A Bollinger szalag az egyik legismertebb, technikai elemzéshez használt indikátor. A szalagot három vonal alkotja, a középső egy egyszerű mozgóátlag, a két szélső pedig a mozgóátlag megtoldva az árfolyam szórásának a kétszeresével. Az SMA (egyszerű mozgóátlag) által közölt információkon túl így megmutatja nekünk a volatilitás változását, és a várható fordulópontokat (oldalazó piacnál) is. A Bollinger egy sokoldalú, többféle módon használható indikátor, legyen szó akár oldalazó, akár erősen trendelő piacról. Nézzük a legnépszerűbb megközelítéseket:

Bollinger oldalazáshoz és trend alapú kereskedéshez:

Oldalazó piac esetén a Bollinger szalag megmutatja a várható fordulópontokat. Amikor a szalag vízszintes (vagy majdnem teljesen vízszintes), akkor az árfolyam általában a két szélső vonal között pattog. Ha elérte a felső vonalat, akkor várhatóan hamarosan el fogja érni az alsó vonalat, és fordítva. Természetesen ez csak addig igaz, amíg el nem indul egy trend felfelé, vagy lefelé.

Amikor elindul egy trend valamelyik irányba, a gyertyák általában rátapadnak valamelyik szélső vonalra egy ideig, vagy akár ki is törnek a szalagból (a gyertya a szalagon kívül zár részben, vagy egészen). Sokszor a korrekció is csak addig tart, amíg az árfolyam eléri a középső vonalat, és onnan megfordulva húzzák tovább a trend irányába. Így az indikátor nagyon jól használható erősen trendelő piac esetén is.

Bollinger kitörésnél:

Egy kitörés esetén (például tőzsdei alakzatból való kitörés) a volatilitás megnő, és ezt a Bollinger szalag nagyon jól mutatja nekünk (a szalag kiszélesedik). Így könnyebben el tudjuk dönteni, hogy fals, vagy valós kitörésről van-e szó. A kitörés után kialakul egy trend, amit szintén ki tudunk használni az előző pontban leírtak szerint.

bollinger